dupla takarónk, tudjátok, ami arra van, hogy a szerelmesek egy paplan alatt alhassanak. Legutóbb öt éve használtuk, amikor még nem éltünk együtt, hanem csak együtt aludtunk hetente hétszer, és imádtuk, mert az olyan romantikus és hajjdejó. Eszünkbe jutott, előszedtem, felhúztam,…

hogy vettünk rénes karácsonyi párnát a kanapénkra, meg hóember üvegdíszt is a fára, meg szaloncukrot, meg felraktuk a világítást az ablakra és a vendégség is szerencsés véget ért, nem halt bele senki a főztömbe. Csak én majdnem, mert ezt nem nekem találták ki, tiszta stressz,…

bortól enyhén másnapos vagyok, fél litertől négykézláb mentem volna haza, olcsó lány vagyok, már ha valaki le akar itatni, attól tartok. Csak emiatt történhetett meg az is reggel, hogy kénytelen voltam legöngyölni magamról a cipőkanalas farmeremet, mert rájöttem, hogy nem…

hogy végül a rettenetes nagytakarítás után megejtettem a döglős napot itthon. Megveregethetitek a vállamat, mert tényleg nem csináltam semmit, egyáltalán semmit. A kanapén fekve, plédbe burkolózva tévéztem egész álló nap, enni is a kanapén fekve ettem, és duzzogva álltam fel a…

az ilyen nőknek mint én, mármint az okostelefon, bár már csak azért megérte, mert az Iván nagyon jókat röhög rajtam. De most komolyan, hatvanháromezerötszáz darab alkalmazás van csak az ébresztőórára, hogyan legyek képes ebből kiválasztani azt amit direkt a…

itt most már otthon szülni is lehetne gátlás nélkül, még egy különösen baktériumfóbiás kismamának is, annyira kivikszoltam az egész rohadt lakást. Közben csináltam ilyen pluszmunkákat is magamnak, mint a kedvenc teásbögrém leverése a pultról, tele volt-e teával vajon, hát…

röhögök ezen kínomban, hogy amikor az Ivánnal megismerkedtünk, akkor én voltam a világ leglazább, legvagányabb királylánya, mindenben benne voltam, semmitől sem féltem, ihajja! Belém is szeretett visszavonhatatlanul, örökkön-örökké meg minden. Így utólag, a történtek…

ekkora szerencsétlen balfasz. Konkrétan évek óta álmodozom arról, hogy otthon töltök egy hetet egymagamban, azt csinálok amit akarok, senki nem szól hozzám egy büdös szót sem, a férjem azért hazajöhet este. Na most, ha ez nem is fog összejönni nyilvánvalóan soha, hacsak nem…

túró rudi állat jó, ha szeretitek a fahéjat akkor meg főleg nagyon az, kóstol-kóstol lelkesen. Ez történt a mai rettentően hasznosan telt vasárnapunkon, aminek még nincs is vége: - megtisztogattam a vaddisznószőr hajkefémet a szöszöktől - megvarrtam az Audrey-s táskám belső…

a két percben szakadt az eső mint az állat és dörgött és villámlott legjobban, míg én eljutottam a buszmegállóig? Hát persze. Emiatt térdig vizes vagyok, beázott a tornacipőm, ráadásul a csatornázás miatt tiszta sáros agyag az utca, így úgy nézett ki, mintha beleléptem volna…

azélet a torkom, így öt év után pont időszerű, hogy valamit már elkapjak az Ivántól, de persze annyira azért nem, hogy kinézzen belőle egy jó kis négy-öt napos táppénz, pedig most egészen elbírnék viselni egy ilyet. Megfázással nem voltam otthon vagy tíz éve, kell nekem…

még a sütiket? Remélem nem, mert én nagyon nem. Mondjuk el sem tudom képzelni, hogy a sütik megunhatóak is lehetnek, de hallottam már olyanról, aki nem kimondottan csorgatja egyből a nyálát, ha meghallja a sütemény szót. Ők a földönkívüliek, innen lehet felismerni őket, hogy nem…

miután vérrel-verítékkel abszolút macskabiztossá tettük a garázsunkat, kiderült, hogy nem is a szomszéd macskái a bűnösök, ettől még persze ugyanúgy rühellem az összeset, hanem egy nyest, aki nagyon szeretett volna a motorháztető alatt lakni. Kertes ház örömei, most már…

fűteni otthon, csak azt nem tudom még, hogy ezt hogy adom be az Ivánnak, aki tegnap érezte magát a világon a legkomfortosabban, rövidnadrágban, pólóban, mezítláb kutyulta este tízkor a hideg konyhakövön a puddingot, míg én a kanapén vacogtam zokni, tréningnadrág, póló, pulóver…

Oké, érzem én is, hogy mostanában csupa baromságot írok, semmi mélyenszántó gondolat, sehol. Egy szál se. Valószínűleg azért, mert nincs most ilyen a fejemben. Néha megijedek, hogy brutális módon nem használom az agyamat, az meg, hogy sütikről vagy sárkányokról olvasok, meg…

hála a jó égnek a mosott szar hétnek, vagy már két hete tartott ez nálam, gőzöm sincs. De tényleg, az az állapot volt, mikor még az is nehéz, hogy pislogjak, szabályosan úgy éreztem, hogy tíz kg nehéz legalább a karom, mikor mondjuk fel kellett emelnem az asztalról, hogy…

mosott szar, úgy közlekedem, mint akit rugdosnak, még az is fáj, hogy egyik lábam a másik elé kell rakni, még a nézés is fáj. Irtóra le vagyok lassulva, ezt a két sort is már vagy öt perce írom, rettenetes. Valaki öntsön le egy vödör vízzel, aztán rázogasson kicsit a…

Ti ezek a felszabadultan gyerekké váló strandolók vagytok? Vagy milyenek? Tegnap megvolt az év utolsó strandolása a Balcsin, klassz volt a víz, amolyan pöcslengető meleg, ahogy Keresztapám mondja, ha másképp szeretnétek, akkor kellemesen langyos. Én úgy strandolok, hogy…

A vonatozás jó, a vonatozás izgalmas, kényelmes, álmosító, monoton zajban lehet kibámulni az ablakon és nézni ahogy a napfény átsüt a fák között, gondolattalanul süllyedni egyre mélyebben az ülésbe. Egész életemben buszoztam, csak hogy értsétek. Főleg akkor jó vonatozni, ha…

jutott eszembe fogmosás közben, hogy ha egyszer lesz majd egy incifincipicike cukrászdám, akkor annak Zenóbia Rusztikus Süteményboltja lesz a neve. Ezzel a cseles névválasztással leplezem majd jól, hogy nincs kézügyességem. Hogy a sütik direkt nem élére vasaltak, direkt göröngyös…