az ilyen nőknek mint én, mármint az okostelefon, bár már csak azért megérte, mert az Iván nagyon jókat röhög rajtam. De most komolyan, hatvanháromezerötszáz darab alkalmazás van csak az ébresztőórára, hogyan legyek képes ebből kiválasztani azt amit direkt a Zenóbia nevű felhasználó lelkivilágához terveztek?! Mert hát egyértelműen azért van belőle hatvanháromezerötszáz, nem pedig csak kettő, mert valamelyik csak az enyém. Röpke két órán keresztül játszottam ezzel tegnap este, találtam hercegnőknek valót, nyilván letöltöttem, nagyon szép színes óra jelent meg a képernyőmön, benne percenként váltakozó hercegkisasszonyokkal, akiknek roppant kurvás nevük volt viszont. Zenóbia nem volt köztük, biztosan nem eléggé ribancos. Le is töröltem. Aztán szivárványosat is, mert tudjátok, hogy a ruhatáramon kívül imádom a giccset, akkor keljek már szivárványos villogásra legalább, vagy valami. A végén úgy tizenhárom kipróbálása és letörölgetése után visszatértem az elsőhöz, ami képes volt arra, hogy megjelenítse a kis ikonban a másnapi ébresztés időpontját is, hogy ne kelljen mindig ellenőriznem magamat, hogy tutira a megfelelő időre állítottam-e be, nem vagyok mániákus egyébként, á, dehogy. Az Iván szerint ez mazochizmus, mert ki a fene akarja folyton azt látni a telefonjára pillantva, hogy másnap ötkor kel, hát én. És ez még csak az ébresztő program. Értitek már?
Ráadásul azt sem tudom, mire van szükségem, a rettenetes mennyiségű alkalmazásból nyilván nem élhetek mondjuk a Tesco bevásárlóprogramja, meg a hópihés karácsonyi háttérkép nélkül, na de a többiről azt sem tudom, hogy mik azok. Úgyhogy ezúton kérem, hogy írjátok meg kommentben, hogy ti melyik nélkül nem tudnátok élni egyáltalán, és akkor majd hátha kiderül, hogy jé, e nélkül én sem. Mert helyem az van, hadd játsszak már a lehetőségekkel.
Kaland az élet egy ilyennel, egy ilyen után, azt azért választottam mert lila, meg mert lehajthatós és az menő, ezt meg most azért mert szögletes és az jobban tetszik mint az ovális formájúak, meg mert akciós volt, meg az Iván szerint ez fasza, meg amúgy pirosat akartam, de az nem volt. Névnapi ajándék, nem ma van, nem tegnap volt, nem is holnap lesz, de egy hónapon belül van a dátum, most aztán jól felcsigáztalak benneteket mi? Nem, nem Edmond.
Szóval eddig írtam három darab sms-t, közben nyolvanszor kiléptem meg félrenyomtam és anyáztam rendesen, az Iván meg nevetgélt. Telefonáltam úgy, hogy véletlenül közben kihangosítottam, ezt még tetéztem azzal, hogy a fülemmel nyomkodtam folyamatosan a kilences gombot, ami miatt végig pittyegett, így lehet jókat dumálni. Nem, nem vagyok teljesen kretén azért, menni fog a dolog, csak idő kérdése. Úgy egy-két év. De nem csüggedek.
