MAZSOLÁS, VÉGRE MAZSOLÁS! Csak ennyit akartam mondani.
Meg hogy gyorsan posztolom ezt még novemberben, mert az még sütőtök szezon, a december meg már mézeskalács szezon, amit ugyan még soha az életben nem sütöttem, de ki tudja még, mit hoz az élet meg a sors. Nem mintha nem lenne teljesen mindegy a szezon, mert ebben meg ráadásul bébiétel van, nem is friss tök. Viszont nem kell pucolni. És beilleszthető a bébiétel diétába.
Hannah Swensen féle Kukoricás süti 5/7
Hozzávalók:
- 40 dkg kristálycukor
- 40 dkg liszt
- 1 csomag sütőpor
- 2 tk vanília aroma
- 1 tk só
- 1 tk fahéj
- 1 tojás
- 15 dkg darabolt dió
- 10 dkg arany mazsola
- 20 dkg sütőtökpüré (bébiétel)
- 20 dkg vaj
- édes pattogatott kukorica a díszítéshez (én karamellásat találtam)
A cukrot mérd ki egy tálba, öntsd rá a megolvasztott vajat, hagyd kicsit hűlni. Mehet bele a tojás, aztán a többi hozzávaló apránként, mindegyik után keverd ki jól a cuccot. A lisztet hagyd a legvégére. Sütőpapíros tepsire tegyél kis kupacokat evőkanállal, majd lapítsd le őket kicsit vizes fakanállal, vagy ne, az utolsó két tepsit én sem lapítottam, és igazából tökmindegy is volt nekik. 180 fokra előmelegített sütőben 10-15 perc között valahol, amikor már barnul a széle, jó lesz. Még a tepsin nyomj bele a kekszek közepébe egy kukoricát dísznek, aztán rácson hűtsd ki őket.
A kukoricát én csak azért raktam rá, mert ha már Hannah ezt a nevet adta neki, akkor mégsem hagyhatom el róla, de amúgy az ég adta világon semmi értelme, mert hát a hideg pattogatott kukorica egyszerűen szar, ezzel nagyon nincs mit tenni. Sokat azért nem ront a sütin, de szerintem tök hülyeség, részemről lepiszkáltam arról a huszonhárom darabról, amit apránként elfogyasztottam egy nap alatt.