A ma reggelem sem indult jobban, sőt. Azt hiszem a nyolcvanakárhány éves szomszéd bácsi is jobb, mint egy haldokló madárfióka az ajtó előtt, még akkor is, ha a nyolcvanakárhány éves szomszéd bácsi nem éppen arról híres, hogy naponta fürdene. Jáj. Van nekünk kis nagyon jó fej…

Ezt meg kell veletek osztanom, hogy miután kidöglöttek a büdöskék, abszolút nem a mi hibánkból, de tényleg, kénytelenek voltunk újra próbálkozni. Íme:Az az egy darab büdöske élte túl a kálváriát, gyanítom egyébként, hogy először kiszáradtak az iszonyú forróságban,…

Hát nem megdeglett szerencsétlen kisrigó reggelre? Dehogynem, szegény.

Úgy látszik van valami a kertünkben, ami vonzza a madarakat, lassan kéne venni egy madár határozót vagy valami. Még a szomszéd tizenhat darab macskája sem riasztja el őket. Így aztán tegnap egy kicsike fekete rigónk lett a téglarakáson, akit okosan felismertünk határozó nélkül…

A tegnapi nap legjobb része az volt, amikor mondtam a Lorettának, hogy ugorjunk már be a Tezenisbe zokniért, aztán azt nem vettem, de szoknyát, blúzt és még egy pánt nélküli felsőt azt igen. A háromból csak kettő szürke, ha lassan is, de fejlődök. Mire hazaértem, nagyi…