Ennek például simán adhattam volna azt a címet, hogy: Stíriai metélt (ebédételnek is finom), ha én lennék Péter Jánosné, de nem vagyok. Annyira jó vaníliás sütemény illat van most a lakásban, hogy az hihetetlen, már csak ezért is megérte.
A gagyi verzió alapja egy zacsi spagetti tészta. Az enyémben negyven dekányi volt épp. Főzzük meg, leszűrés után rakjuk némi margarinra, hogy ne ragadjon össze.
Kutyuljuk össze az alábbiakat:
- 50 dkg túró
- 5 tojás sárgája
- 4 zacskó vaníliás cukor
- porcukor amennyit gondolunk
- 1 kis doboz tejföl
Kutyuljuk össze a fent összekutyultak a kifőtt tésztával. Kutyuljuk hozzá az öt tojás felvert habját. Öntsük tepsibe. Süssük meg. Együk lekvárral. Szerintem. De szerintem mindent együnk lekvárral. Soha többé nem akarom leírni a kutyulni szót, de attól tartok, mégis le fogom. kuty