Szeretek hétköznap este sütni, amikor csak úgy eszembe jut, hogy de jó lenne felvenni az új kötényemet, ami világoskék alapon rózsaszín rózsás, nagyon romantikus, már amennyire romantikus lehet egy ilyen kötény, semennyire. Az én fejemben ettől még az egy tök jó jelenet, hogy a fahéj illatba burkolózó, rózsás kötényes nő akkurátusan gömbölygeti a tésztát hiperzöld konyhájában, közben néha a szemüvege felett vet egy gyengéd pillantást a kanapén zombikat gyilkoló férjére, óh.

Hannah Swensen féle Fahéjas csemege 4/4

Hozzávalók:

- 10 dkg vaj helyett margarin, mert elfogyott a vaj, a margarin viszont nem (Tudom, inkább álltam volna neki vajat köpülni, minthogy felhasználjam a gaz-gonosz-gusztustalan-gyomorforgató margarint, de én ezt az egészet nagyjából leszarom.)

- 20 dkg barnacukor

- 10 dkg kristálycukor

- 2 tojás

- 2 tk vanília aroma

- 1 tk fahéj

- fél tk szódabikarbóna

- 1 tk borkősav-por (A receptben úgy szerepel, hogy mindenképpen tedd bele a sütibe, mert különben eljön a világvége. Ettől kap egy enyhe savanykásságot az amúgy édes-fahéjas kekszed, olyasmi, mintha citrom ízű robbanócukorkákat tettél volna bele. Esküszöm finom, de ha nem szereted a meglepetéseket, akkor ne tedd bele, legfeljebb eljön a világvége. Szerintem akkor megkapod a sima fahéjas-édes kekszet, mert amúgy gőzöm sincs, hogy a borkősav milyen szerepet játszik egy keksz életében.)

- 1 tk só

- 30 dkg liszt

A tészta bevonásához:

- 5 dkg kristálycukor

- 1 tk fahéj

Olvaszd meg a vajat, majd öntsd hozzá az előzőleg egy tálba kimért cukrokra. Keverd össze. Hagyd kicsit hűlni, majd keverd hozzá a villával felvert tojásokat. Add hozzá a vanília aromát, fahéjat, szódabikarbónát, sót, borkősavat*, kutyuld meg. Adagold hozzá apránként a lisztet, a végén egy homogén masszát kapsz, amit tegyél hűtőbe úgy egy órára, mert különben a büdös életben nem tudsz belőle golyókat formázni. Vagy kukacokat. Amíg áll a tésztád, csinálj a férjednek prosztó carbonara spagettit, makaróniból és trappista sajtból, bár ezen már úgysem csodálkozik senki, a margarin után, ugye. 

A tésztát vedd ki a hűtőből és formázz belőle diónyi golyókat, a diónyi golyókból esetleg kukacokat, akkor hosszúkás kekszet kapsz majd. Forgasd meg őket a fahéjas kristálycukorban majd tedd sütőpapíros tepsire egymástól pár centi távolságra, és lapítsd le őket egy kicsit fakanállal, vagy spatulával, vagy egy villával, és akkor még rácsos is lesz, hű de kreatív egy nő vagy te Zenóbia! 170 fokra előmelegített sütőben tíz perc ha puha kekszet akarsz, 13 perc, ha ropogósat. Két percig hagyd őket hűlni a tepsin, majd tedd át rácsra, míg teljesen ki nem hűlnek. Pakold be szépen a kekszes dobozba, mert az üres kekszes doboznál nincs szomorúbb dolog a földön.

* most olvastam, hogy pl. csótány ellen is kiváló, szóval ha befőzésre sem használod el, akkor még mindig ott van a csótányirtás, mint végső menedék, csuda remek hírek ezek.