Maga vagyok a melankólia mostanában, de nem baj, deresednek a háztetők, ettől álmodozós hangulatba ringatom magam reggel a fűtött buszon, és képzelgek a hamarosan kirakható karácsonyi világításról. A Camponában voltunk tegnap este moziban, ezt néztük meg és tetszett nekünk. Semmi különös de tényleg, aki katartikus élményre vágyik az ne nézze meg, de volt benne sok szép kéken világító szemű ember, és ugyan egyszer sem feszültem bele a székbe a meglepetéstől, de azért klassz kikapcsolódás volt. A pattogatott kukorica is finom volt, ezzel más is van így, hogy kizárólag moziban hajlandó megenni? Máshol eszembe nem jutna, sőt, kimondottan nem szeretem. Az otthoni mozizáshoz szerintem chips jár meg mogyoró. Na szóval, hogy a Campona tele van karácsonyi díszekkel meg öt méter magas mikulással, meg rénszarvasokkal meg minden, jól megcsodáltunk mindent és örültünk is nekik, főleg én.

Az előzetesekből megtudtam, hogy lesz új Jason Statham film, ebből következik, hogy hamarosan újra moziba megyünk. Lószar sincs egyébként, ma volt az első reggel, hogy tényleg iszonyúan rohadtul fáztam, de megnéztem és tegnaphoz képest semmit sem változott a hő, amikor pedig nem fáztam ennyire, viszont kevesebb ruha volt rajtam, ki érti ezt. És még mindig, mi lesz velem a mínusz tízben?! Ma Lorettával lófrálunk majd délután, ami jó lesz, meg különben is ideje már újra kihelyezni a barátságunkat a munkahelyről, mert sokkal jobban tudunk füstös kis kávézókban beszélgetni a szexről a ruhákról, mint a folyosón összefutva öt percre, miközben mindenki kagylózik aki elmegy mellettünk.