Gondolom sokan nem tudtok már aludni éjjelente, mert iszonyúan próbáljátok elképzelni a konyhát, ahol sütök. Na, nektek lesz még egy pár álmatlan éjszakátok, de azért a legkedvencebb konyhai tárgyamat megmutatom, mert ez az egyik olyan dolog, ami nélkül sivárabb lenne a világ, sötétbe borulna a konyha, mosolytalan lenne Zenóbia.
Lám:
Ugye? A nyuszi papírleszorító funkcióját nem nagyon szoktam alkalmazni, mert szegény nyuszi akkor nem látná a világot maga körül. A dolog Bécsből származik, az Ivántól kaptam ajándékba, mert emlékezett rá, hogy egyszer negyed órára lecövekeltem egy kirakat előtt. Ezzel ellensúlyozott ilyen dolgokat, mint például, hogy nem szereti a lekvárt.
Ha nem pakoltam volna el mögüle a dolgokat, akkor láthattátok volna, hogy egy edényben milyen jól megfér egymással a lila csillámos-szőrös tollam, a keresztre feszített Jézus, meg a dugóhúzó. Jézus szerintem nem bánja, mert azért kaptuk az esküvőn, hogy része legyen a háztartásnak, s lőn. A parfümöm márkájával is tisztában lennétek már, meg azzal is, hogy milyen kockás füzetben hagyok minden reggel üzenetet az Ivánnak, hogy vidd el a reggelit, vedd be a vitamint, okos legyél a matekórán. Meg hogy mi volt a legutóbbi kinder tojásban. De elpakoltam, így már sosem nyertek betekintést egyéniségem rejtett zugaiba. Vakond. Egy kék vakond, feltartott hüvelykujjal.
Szerintem ez a világ legalaposabban dokumentált papírtörlő tartója. Kedvenc konyhai tárgy? Hmm?
