Zenóbia

Zenóbia

Melissza Meggyese

2013. július 19. - Zenóbia

Eredetileg Gyors rétes, de nekem sikerült úgy tizenöt és fél óra alatt elkészíteni, mert egy balfasz vagyok, szóval ezt a címet én inkább hanyagolnám. Ennyi idő alatt már akár körbe-körbe is futkorászhattam volna a tésztával az asztal körül, de ez egyenlőre elmeháborodott gondolatnak tűnik. 

meggyesrétes2.jpg

Végül is csak annyi történt, hogy amikor már szép aranybarna volt a teteje, akkor jól kivettem a sütőből. Mire egy óra alatt kihűlt annyira, hogy meg lehessen kóstolni, addigra kiderült, hogy bassza meg ez nem sült meg rendesen, de most meg mennünk kell valahova, akkor most kihajítsam az egész tepsi sütit az erkélyről, vagy esetleg sírdogáljak egy kicsit, vagy mégis inkább kihajítsam. Na ezek voltak, meg duzzogás a világra, mert  hiába indultam el korábban, mégis később értem haza mint szoktam, mert összeesküdött ellenem a bkv, és majdnem elütött egy biciklis, mert nem gondolta, hogy hirtelen fogok irányt változtatni, pedig de, és az Iván nagyon alap vacsoráját is elcsesztem, tök hülyeség az egész, maradjunk inkább eleve otthon és együnk dobozból. Vannak ilyen napok, amikor valakinek nagyon vicces kedve lehet odafent.  

Mire hazaértünk este tízkor, addigra lehiggadtam, bevágtam a rétest még vagy fél órára, mert mi baja lehet, most tényleg. Meg amúgy is küzdő típus vagyok, mondhatnám, ha az lennék, de nálam kevésbé küzdő típus nem nagyon létezik. Reggelre kihűlt, hajnali ötkor megkóstoltam, aztán még egyszer, aztán még egyszer, közben kiderült, hogy ez jó. Mármint tényleg jó, roppanós is, fahéjas-meggyes is! Dobozol, viszi Melisszának, mert az isleren és a barátságon kívül a meggyes rétes is ott van azon a palettán.

Meggyes rétes

Kezd a töltelékkel, mert ki kell hűlnie.

Hozzávalók a töltelékhez (2 tekercshez, kb. 30 cm-es nagy tepsiben):

- 1,5 üveg meggybefőtt

- 3,5 dl meggylé

- 1 vaníliás pudingpor

- 2 csomag vaníliás cukor

- 1 ek kristálycukor (ha nem befőttet használsz, akkor több kell, kóstolgasd)

Magozd ki a meggyet, hagyd lecsurogni. Keverd ki a pudingport a cukrokkal és egy kis meggylével, majd főzd a többi lével együtt sűrűre. Adj hozzá sok-sok magozott meggyet, a krémnek az ízen kívül leginkább kötőanyag funkciója van, úgyhogy meggyet bele, egy csomót. Állítsd a lábost hideg vízbe, hagyd magára.

Hozzávalók a tésztához (4 tekercs):

- 25 dkg liszt

- 1 kis doboz tejföl

- 6 dkg vaj

- 1 csipet só

- 4 kk kristálycukor

- 10 dkg liszt és annyi olaj, amennyit felvesz, hogy kenhető legyen

meggyesrétes1.jpg

Morzsold össze a vajat, sót, cukrot a liszttel, majd apránként add hozzá a tejfölt és kézzel gyúrd össze annyira, hogy felvegye az összes lisztet. Aztán keverőgéppel pár perc, szép kis gombócot kapsz. A gombócot nyújtsd el olyan vékonyra és olyan nagyra amilyenre csak bírod, vagy amekkora teret enged a deszka. Kend meg a liszt-olaj keverékkel, hajtogasd össze, vágd négy felé, van négy gömböcöd. Egyenként nyújtsd el őket, nagyon-nagyon vékonyra, és lehetőleg olyan hosszúra, mint amilyen hosszú a tepsi. Különösebben nem aggódtam azon, hogy képtelen vagyok szabályos téglalap alakú tésztát nyújtani, egyrészt marhára nem látszik a végeredményen, hogy amorf volt előtte, másrészt ha mégis, akkor a porcukor csodákat tesz a vizuális élménnyel. Persze én a végére totál elfelejtettem az egész porcukor dolgot, de ugye ezen már nem lepődünk meg.

Szórd meg fahéjjal a tésztát, pakold rá a meggyes cuccot egy csíkban, de hagyj a végükön egy kis helyet. Tekercseld fel, hajtogasd be a végeket, úgyis kifolyik, ha neked nem folyik ki, megérdemelsz egy üveg Martini pezsgőt! Sütőpapíros tepsire tedd őket, és 180 fokra előmelegített sütőben süsd addig, hogy ne csak a teteje, hanem az alja is aranybarna legyen, ez nekem összességében egy óra lehetett. Hűtsd ki teljesen, utána kiválóan lehet szeletelni. Ha ajándékba viszed, akkor ne legyél tök hülye mint én, ne tedd műanyag dobozba, hanem csomagold papírosba, mint a rendes rétesárus nénik, mert a dobozban nem annyira marad ropogós a tésztája, jé. Este még azért az Ivánnak csináltam egy kárpótlás téliszalámis kiflit, na, azt nem rontottam el. Kész csoda.

A tészta fagyasztható, ami szuper dolog, ha nem akarod fagyasztani a másik két gombócot, akkor töltsd meg mittudomén paradicsomos szardíniával. Vagy mazsolás túróval.

A bejegyzés trackback címe:

https://zenobia.blog.hu/api/trackback/id/tr615409295

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

PrettyWitch 2013.07.19. 15:00:57

Dédimamámon kívül nem ismertem senkit, aki maga készíti a rétestésztát. Le a kalappal!
süti beállítások módosítása