Csapkodjátok össze boldogan a kezeiteket, mert most végre, ha nem is zuhan egy hűtő a nyakatokba, de bármikor előkaphattok egyet a spejzból, igazolva, hogy tapsikolás után valóban jár egy kinder tejszelet. Nem tudom másnak is van-e elmebajos férje, aki néha a kanapén ücsörögve tapsikol és aztán várakozóan néz, hogy na mikor hozod már a tejszeletemet?! Túl sok tévét nézünk nyilván, mi is tudjuk.

Kinder tejszelet

Hozzávalók a tésztához:

Másfeles adag, nagy tepsire méretezve. Az eredeti recept itt.  

- 53 dkg liszt

- 12 dkg margarin

- 15 dkg porcukor

- 3 ek méz

- csipet só

- 1 tk szódabikarbóna

- 3 ek kakaó

- 2 tojás

Verjük fel a tojásokat, majd a liszt kivételével borítsunk mindent egy rézüstbe (mármint én rézüstbe, mindenki más meg amibe akarja), és melegítsük egyneműre. Ha ez megvan, keverjük bele a lisztet. A kapott tésztát vegyük kétfelé, lisztezett deszkán nyújtsuk ki kb. tepsi méretűre. Nekem nagyon könnyű volt vele dolgozni, nem ragadt, nem tört, pedig féltem tőle kicsit a méz miatt, de félelmeim nem igazolódtak be egyáltalán. 180 fokon sütöttem kb. 5-6 percig. Az hogy előmelegített vagy nem, ez nálam mindig attól függ, hogy mikor jut eszembe bekapcsolni a sütőt, így most az első lap előmelegítetlen sütőben sült, a másodikra már nyilván bemelegedtünk, az öt-hat perc a második verzióra vonatkozik, de figyelni kell, mert állati hamar kész, és nem akarjuk, hogy a szükségesnél jobban törjön. Így is szent meggyőződésem volt, hogy ez ugyan nem fog megpuhulni soha az életben, de igen, másnapra simán. 

Hozzávalók a krémhez:

A nagy tepsihez dupla mennyiségű krém jár nálam.

- 1 l tej

- 4 csomag tejszínes pudingpor

- 30 dkg cukor 

- 10 dkg vaj

- 500 g mascarpone 

Megfőzzük a pudingot. Itt meglepetés ért egyébként, mert az Iván főzte a pudingot hűen a zacskóra írt utasításhoz, és így kiderült számomra, hogy az utasítás megváltozott Oetkeréknél az elmúlt években. Eddig ez úgy volt, hogy fogod a pudingport, kikutyulod a cukorral és kevés tejjel simára, beleborítod a többi tejbe, alá gyújtassz, megfőzöd. Most meg valami olyasmi van rajta, hogy kutyuld ki, főzd meg, aztán öntsd hozzá a többi tejet, vagy nem is emlékszem pontosan, esküszöm megnézem otthon*, de mindenesetre nekem felesleges baszakodásnak tűnt. 

Na, ha mindenki megfőzte a pudingját tetszés szerinti módon, akkor hűtsük ki. Teljesen. Ha ez megvan, adjuk hozzá a mascarponét, és keverőgéppel kutyuljuk homogénre, aztán kenjük rá az egyik lapra, majd helyezzük a tetejére óvatosan a másikat. Örüljünk. Rakjunk rá alufóliát, és tegyük hűtőbe egy éjszakára. 

Reggel felkelés után első utunk vezessen a hűtőhöz, alufólia le, ujjbeggyel nyomkodás, hogy vajh megpuhult-e a tészta, meg, ezért örüljünk ismét. 

Hozzávalók a csokimázhoz:(szintén dupla adag)

- 20 dkg étcsokis tortabevonó

- 4 ek étolaj (ti rakjatok is bele ennyit, mert én csak kettőt raktam asszem, és tört is a máz a tetején, ahogy kell)

Összemelegítjük, kicsit várunk, aztán ráborítjuk a süti tetejére, megpróbáljuk szépen elkenni, majd vissza a hűtőbe. Kicsit később szeleteljük és basszus tényleg olyan és tényleg kurva jó. Taps. 

*megnéztem és pont nem így, hanem úgy írja, hogy kevés tejjel keverd ki a port meg a cukrot, a maradék tejet forrald fel, húzd le a tűzről, kutyuld bele a cuccot, aztán főzd együtt még egy percig. Ugye, hogy felesleges macera? Tökre az.