Menjetek Gyulára, mert Gyula egy klassz hely. Igazi kisváros, barátságos emberekkel, akik valószínűleg nincsenek mégsem begyógyszerezve mint eleinte gondoltuk, hanem tényleg maguktól barátságosak és mosolyognak. Még azt is gondolom, bár lehet, hogy ez már igazán nagy naívság, hogy nem csak azért kedvesek mert tanfolyamon tanítják nekik, hogy ha nem vagy kedves nem jön ide a hülye turista és nem lesz pénzed, hanem mert ez belülről jön. Meg azért a turista áradat sem egy hátrány nyilván a város szempontjából. Így aztán természetesen ott akarok élni, a Kézműves Cukrászdában akarok dolgozni, és vigyorogni akarok teli szájjal az összes vendégre. Vagy Egerben, ezt még nem tisztáztam le magamban teljesen.

Odafele majdnem meghaltunk, mert egy szembe jövő kamion úgy döntött, hogy a mi sávunkat veszi használatba, a menekülési útvonal pedig az lett volna, hogy áttörjük a korlátot és másfél métert zuhanunk egy patakba. A kamionos még épp időben találta meg a cigarettáját a padlón, vagy ébredt fel legszebb álmából, így aztán élvezhettük végül mégis a gyulaiak vendégszeretetét. Úgy egy órán át mondjuk utána nem nagyon vettünk levegőt szerintem.

Kibírnék évente egyszer egy ilyet, csak a kaminonos sztori nélkül lehetőleg. Ezért utálom a nullást is, ott konkrétan halálfélelmem szokott lenni egész úton, ezen mondjuk egyáltalán nem is csodálkozom azok után, hogy a hírekben minden áldott nap bemondják, hogy ma is meghalt rajta négy ember.

Hoztam Gyulai kolbászt vásárfiának, mert az Iván azt kért, meg mert hiába lehet kapni ugyanezt a Tescoban is, de ez mégis más, mert a Húskombinát mintaboltjában vettem, Pokol kolbászt, mi mást. A Százéves meg a Kézműves cukrászdában lakni is tudnék, a várban vannak páncélok meg kardok, meg kilátás és madárszar a legtetején, előtte lovas szobor, mi kell még. A fürdő irtó jó lehet nyáron is, így is az volt, bár mivel ugye én nem bírom a szaunát és a forró vizet, így az idő nagy részét egy nyugágyban töltöttem a könyvemmel, de nekem ez többet is ért mint a szauna meg a forró víz. A lányok viszont kipróbálták a szaunát és szerették is, mert itt ezt tényleg komolyan veszik, vannak programok felügyelővel, mint mézes szauna, meg vaníliás-sörös, aki bírja, annak tetszeni fog. Menjetek Gyulára, én is vissza akarok majd menni az Ivánnal is, mert ezt neki is látni kell. Másodszor már érteni fogom, és nem fogok mindenkit reflexből elhajtani a picsába, aki hozzám szól és segíteni akar valamiben.