Vasárnap esti enyhe rosszullét után persze ismét kitört rajtam a para, ezért a tegnapi napot erre szántam, google mindent megold alapon. A halálfélelem leküzdése témát elég hamar kivégeztem, mert csak ideges lettem tőle, még mindig  nincs olyan megoldás, hogy ha rád tör vegyél be egy lószarból készült tablettát, és egyből elmúlik, az élet szép lesz. Bár, ha jobban belegondolok már vannak ilyen tabletták, és nem is lószarból, de nem hinném, hogy ez lenne a hosszú élet titka. A menj le alfába és vizionálj magadnak egy kék tengerpartot pálmafákkal és hallgasd a hullámok moraját és ettől majd megnyugszol, hát a lószart, csak hogy ne térjek el nagyon a lovaktól meg a szartól. Nagyon utálom sokadjára elképzelni a saját halálomat mindenféle változatos környezetben, hozzáképzelni, hogyan esne mindez a szeretteimnek, és rettegni attól, hogy idő előtt következik be, hiszen annyira jó nekem itt, meg különben is nálunk az átlagéletkor nyolcvan felett van, kérem ezt figyelembe venni odafent, köszönöm.

A másik téma amit fanatikus evészavarosként körüljártam, az étrend, mert ebben viszont sajnos hiszek, hogy az általam preferált zsír cukorral napi menü nem feltétlen tesz jót a szívbajomnak sem, így aztán halra fel, többek között.

Itt lehetne még óriási segítség a töretlen és biztos hit abban, hogy odafent karöltve ücsörög egy felhőn nagypapa meg Liz Taylor, és társalognak a szőlőtermesztés meg a színészmesterség nehézségeiről, de bármennyire is szeretném, ebben azért mégsem vagyok biztos.