Az egész napos esőről pedig több dolog is eszembe jutott. Egyrészt, hogy itt a hideg, végérvényes tél és eső meg szél meg hideg és fázás. Ez lesz most már márciusig. Juppi.

Az esőtől pedig előjöttek a giliszták, itt a környéken mindig állati sok van, és kerülgetni kell őket, ha nem akarunk rájuk lépni. Az egyik dolog ami eszembe jutott róluk, hogy volt egyszer egy pasim, aki rettegett attól, hogy rájuk lép, ezért a negyvenhatos lábával pipiskedve ugrándozott a villamosig, és ezen mindig nagyon röhögtem, amúgy a hungarocelltől is félt, meg a szőrös baracktól, de ezt megértem, mert én ugyan csak a szőrös baracktól, de az tényleg szörnyű. Az Iván megeszi hámozatlanul, azt nézni sem bírom. A másik dolog meg az volt másnap reggel, hogy jé mennyi döglött giliszta, a Bear Grylls hogy örülne ezeknek, biztos gondosan összeszedegetne egy marékra valót, mert nélkülözhetetlen fehérjeforrás, és hogy vajon mennyire kellene éhesnek lennem ahhoz, hogy kifordult belű gilisztákat egyek, vagy a másik kérdés, hogy mennyi pénzt kéne nekem ezért fizetni.