Már olyan régen írtam! Egy egész nap is szinte már eltelt. Biztosan alig várod, hogy leírjam mi történt velem. Nem is csigázlak tovább. Ma reggel kipihenten magamtól ébredtem, tíz óra tájékában. Felkelvén, első dolgom volt reggelit készíteni Ivánnak, az én még mélyen alvó kedvesemnek. Mellékesen magamnak is kibontottam egy bifidusos joghurtot és megpucoltam egy almát. Majd elővettem a tegnapról maradt madárlátta szendvicset, amit a száraz ruhák összehajtogatása közben el is fogyasztottam. Serénykedésem közepette Iván is felébredt, majd jóízűen megreggelizett, miután fél óráig ült a fotelban és meredten nézett a semmibe.

Testem rendszeres karbantartása végett elvégeztem napi tornámat, közben életemnek párja serényen lenyírta a füvet, és beleszórt egy kg fűmagot egy 10*10 cm-es kikopott részbe, reméljük ez már tényleg elégséges lesz a gyep megfelelő kialakulásához. Napi fontos teendőink után, a pihenésnek is hódoltunk, mégpedig a motorbiciklivel kirándulni indultunk a Velencei tó partjára. Ott vidáman sajtos-tejfeles lángost, és csokis-tejszínhabos gofrit ebédeltünk, miközben aggódva kémleltük az eget, ahol gyülekeztek a sötét felhők, hogy vajon ma is szarrá ázunk-e a rohadt-szemét-hülye-köcsög esőtől. 

Végül a szerencse velünk volt, és mindenféle különösebb viszontagság nélkül megtértünk otthonunkba, ahol egyből nekiláttam két gyümölcstorta megsütésének. Eperrel és ananásszal díszítettem őket, illetve az elmaradhatatlan zselével, amitől igazán gusztusos sütemények lettek. Holnap kerülnek majd az ünnepi asztalra, mindannyian nagyon várjuk.

A nap tevékeny része mára véget ért, átadjuk magunkat a pihenésnek, és némi erkölcstelen vad orgiának  kultúrált időtöltésnek. Iván levelezést folytat külföldön időző barátainkkal, akik fotográfiákat küldenek a tengerpartról ahol nyaralásukat töltik. Iván udvariasan megírja nekik, hogy menjenek az anyjukba  a tengerparti képeikkel együtt. Én pedig gyöngybetűimmel írom naplómat, majd elolvasom a lányregényemben a következő fejezetet, melyet izgatottan várok. Vajon ma megadja-e magát az erkölcsös Ivonne a szerencse és élvhajhász Georgenak? Neki is látok nyomban.