Lehetne egy nap igazán több mint 24 óra. Ma reggel olyasmi történt velem, ami szerintem vagy tíz éve biztosan nem, mégpedig, hogy magamtól felébredtem hétkor és alig tudtam visszaaludni. Szörnyű volt. A szörnyűséget feledtette aztán a szalonnasütés, ahol persze szalonnát nem ettem mert az hízlal, hanem inkább sült kolbászt meg hagymát meg paprikát sajjtal-sonkával töltve. Mert ezek nem hízlalnak, csak azért.

Majálison is voltunk, nem tudom miért ragaszkodunk ehhez minden évben, hogy elmegyünk, mikor minden évben egy szar. Most is az volt, és ráadásul még át is akart verni az egyik árus mikor a Keresztlányomnak szereztem névnapi ajándékot, mert egy ezressel kevesebbet adott vissza. Szóltam, és bevallotta, de ettől még rosszul esett, emiatt pedig rájöttem, hogy mégis naív vagyok, pedig azt hittem, hogy már nem. Pedig igen, mert alapból azt kellenne, hogy feltételezzem, hogy át akar vágni, én meg először arra gondoltam, hogy biztos én számoltam rosszul, és csak másodjára arra, hogy a köcsög azért volt ilyen kedves, hogy elterelje a figyelmem. Szóval még van hova fejlődnöm mégis.

A travelen pedig a luxushajón utazó műsorvezetőnek pont ugyanolyan mango felsője volt mint amilyen nekem is van. Ennek semmi jelentősége, csak úgy leírtam, hogy tudjátok. Vagy pedig esetleg az, hogy mivel ez az egyetlen mango felsőm, ezt különösen jó ízléssel választottam ki.

Este meg autóztunk Ivánnal, mert nagyon konspiratívan kitaláltuk, hogy pénteken autóval ment dolgozni, viszont motorral jött haza. Szombaton ezért aztán reggel ő motorral ment át hozzájuk, majd visszajött értem a szakadék Volvoval. Aztán a szakadék Volvoval lementünk a majálisra, majd hazajöttünk vele. Este pedig átmentünk ismét hozzájuk a szakadék Volvoval, majd átültünk a rokonok kék színű nemtudommilyen autójába, amivel elvittek minket a pesten otthagyott autónkig. Azzal meg megintcsak hazajöttünk.  Találóskérdés: Hány éves a kapitány? Út közben pedig nosztalgiáztunk, hogy jé én itt laktam az expasimmal egy fél évig, és itt ettünk kínait, itt meg fagyit egyszer amikor már nagyon szakítani akartam, de még nem tudtam kimondani. Iván meg a szomszéd utcába járt egy csajhoz néha, akinek már nem tudja a nevét. 

Lesz Tankcsapda is a Harmadik Első Érdi Fesztiválon, gyertek! Az első első fesztiválon voltam, klassz volt, 10 fokban másfél órát gyalogoltunk hajnali kettőkor haza, és közben szemerkélt az eső.

Meg még azon is gondolkodom, hogy anno az exnek volt egy kedvenc számítógépes játéka, ilyen lövöldözős, és nekem is tetszett és próbáltam vele játszani néha, de mire belejöttem volna, a sors közbeszólt. Most meg nem emlékszem a játék nevére, és baromira idegesít. Na és hogy mennyire kínos vajon három év után írni az iwiwen, hogy szia, tudom, hogy három éve nem tudunk egymásról semmit, de figyi! mi a neve a játéknak? Szóval hogy ez ciki-e vajon. 

Egyébként semmi fontos, kivasaltam vagy 15 inget, elég szar volt.