Zenóbia

Zenóbia

utolsó leheletükkel

2010. március 25. - Zenóbia

Krumplistésztát ebédeltem, finom volt, én csináltam, volt benne nyers krumpli is és sótlan volt. hogy megmentsem tőle Ivánt, elhoztam amennyit csak bele tudtam pakolni a dobozba, a többit nekiadtam anyuéknak, hogy örüljenek. A száraz kenyeret is mindig nekik adjuk, mert olvastunk erről hogy a felnőtt gyermeknek támogatnia kell a szülőket. 

Cserébe kaptunk paprikás krumplit Ivánnak vacsorára, amiben szintén nyers a krumpli, mert ugyanabból a fajtából készült, de ez legalább csípős lett. 

Közben még utoljára a sámánok is bepróbálkoznak nálam, mert Ágota hozott egy csokor tulipánt, és minden nap végén elmondja, hogy na holnapra már biztosan kinyílnak. Csak ő nem tudja, hogy gonosz picike sámánok laknak bennük akik belülről összeragasztották a szirmokat, és inkább feláldozzák önmagukat, csak nehogy már kinyíljon ennek a virág az asztalán.  

A bejegyzés trackback címe:

https://zenobia.blog.hu/api/trackback/id/tr781867532

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása