hihi...Ivánnak nem sikerült feldolgoznia az internet kérdést, pedig olyan pálinkával itatták tegnap este, hogy kiégett a retinája. Ennek ellenére ma az ébrenlétünk első fél órájában elhangzott a mondat az internetről és a gyorsaságról. Azóta is mindenkinek elmondja hogy micsoda szégyen érte, aki csak hajlandó meghallgatni.

És tök vicces, mert mióta megint iskolás azóta mond ilyeneket, hogy a horgászok és a motorosok két olyan halmaz amelyeknek viszonylag szűk a  közös keresztmetszete, és vigyorog hozzá. Ezt azért mondta egyébként, mert mennyivel jobb volt régen, amikor még a motoros kiállítást meg a fehovát egyben tartották, mert akkor több ember és nagyobb műsor volt, de már nem. Azért idén is elmegyünk a motorosra gondolom, pedig tavaly is tök kihagyható lett volna, de ezt csak utólag lehet észrevenni sajnos.

A buli egyébként megnyugtatóan végződött számunkra, láttunk sok rockert, meg mókás embereket is, egy percet a sex action koncertből, és kevés 14 évest pedig azt hittük csak olyanok lesznek. Ivánék megvertek mindenkit csocsóban, mi meg a lánnyal megállapítottuk, hogy még mindig lenne esélyünk hosszú hajú ősrockereket felszedni, igaz hogy utoljára 17 évesen akartunk ilyet, úgyhogy végül mégis a rövid hajúakkal mentünk haza. és reggelit is kaptunk, csomó hagymával, szalonnával, kolbásszal és tojással, lehet hogy mégis van annak néha előnye ha ez ember nem otthon alszik, pedig már nagyon nem szeretek máshol ébredni. 

Délután még kutyáért is elmentünk az Iván szüleivel, és lett nekik félig labrador félig nemtudjuk hogy mi, de olyan mintha halvány zsemleszínű szetter lenne, keverék kiskutyájuk. Aki Alfréd névre hallgat, mert az olyan elegáns, bár ő még nem annyira az, hanem inkább megszeppent.

most meg már csak fetrengünk végre, meg összefoglalót nézünk az elmebetegről a discovery-n (ultimate survival). Az előbb volt a fagyott mókust eszik rész, amit úgy imitál hogy hozzácsapdossa egy fához, hogy lássuk hogy tényleg fagyott, nem viccel, aztán a döglött tevében bújt el a homokvihar elől, majd megissza a saját vizeletét a sivatagban. És nagyon durva, ezt nem is tudtam róla eddig: 

Bear-t első igazi túlélése a legváratlanabb körülmények között érte. A már fiatalon is vagány férfi épp' egy gyakorlóugrásra vetette magát a fellegekbe, ám ejtőernyője nem nyílt ki, ő pedig eszméletlenül csapódott a földbe. A végzetesnek tűnő balesetet egy évnyi rehabilitáció követte, addig talpra sem tudott állni. Életösztöne azonban nem hagyta cserben, így hamar visszatért, és ott folytatta, ahol abbahagyta: meg sem állt az Everest csúcsáig, ahová a legfiatalabb britként jutott fel...