Ma párolt bébirépát ebédeltem odaégett csirkével. (klassz volt) Közben egész végig arra gondoltam, amikor a Notting Hill-ben Hugh Grant próbálja elfelejteni Julia-t, és emiatt kreténekkel randizik és az egyik kretén kifejti vacsora közben, hogy ő csak nyers koszton él, és hogy szegény répácskák.

A nő abszolút a mai világ terméke, teljesen van már létjogosultsága az ilyennek, aki szerint csak azt az almát lehet megenni ami magától esik le a fáról, minden más gyilkosság, ahogy szegény répácskáim párolódása is. A kolleganők meg éppen azt tárgyalják itt mellettem, hogy a 10 cm átmérőjű alma vajon génkezelt-e. Hát persze hogy az, attól lesz finom könyörgöm.

Tegnap meg csináltam kicsike joghurtos fánkocskákat* (csak hogy a stílusnál maradjunk) tesco gazdaságos banán ízű pudinggal. Iván nagyon örült neki, bár némileg rontott az összhatáson, hogy öt perc múlva megjelentek a szülei egy nagy tál rendes igazi, porcukorral megszórt szalagos fánkkal.

*és itt meg a recept, hogy más is tudjon brillírozi, mert tényleg csak 10 perc, és viszont tökre azt lehet hazudni, hogy egy csomó időbe telt, mint a rendes fánkok

15dkg liszt, 1 pohár natúr joghurt, 1 tojás, 1 sütőpor, 1 csipet só, 1 kicsi cukor. Összekutyuljuk, kanállal beleszaggatjuk a forró olajba és kisütjük. Megszórjuk fahéjas porcukorral, ha nincs olyan pasink aki rajong az idétlen ízű pudingokért. (a múltkor tutti-frutti ízűt kellett neki főznöm)