Karácsonyra hagyományosan nagymama sütit kaptok, tavaly fahéjas csoda volt Lorettától, idén meg a világ legbrutálisabb sütije valaki mástól, akinek még nincs neve a blogban. A világ legbrutálisabb sütijét egy napig tart elkészíteni, mármint legalább. De a karácsony megérdemli, szeretet ünnepe meg minden, míg összerakjátok a rétegeket, egész nyugodtan lehet elmélkedni, hogy most akkor már végképp megérett-e a világ a pusztulásra, vagy valahol a legmélyebb bugyraiban a lelketeknek létezik még némi halvány-felcsillanó remény. Nem, mi? Sejtettem valahol.
Most jön a meglepetés, igazi karácsonyi csoda, az enyémben még létezik. Pont az ilyenek miatt, hogy ha én képes vagyok annyira örülni annak, hogy az emberek megosztanak velem régi családi recepteket, amiket aztán megsüthetek a saját konyhámban otthon, és egészen komolyan tudok stresszelni rajta, hogy olyan lesz-e mint a nagymamáé, akkor annyira mégsem lehetek cinikus, mint ahogy időnként sikerül eladni magam.
És ami elmaradhatatlan ilyenkor tőlem, az nem más, mint a Last Christmas, csak itt, csak nektek, csak minden évben karácsonykor, kihagyhatatlan.
Celli krémes
1. réteg: Piskóta nyolc tojásból (nagy tepsihez)
- 8 tojás
- 400 g porcukor
- 380 g liszt
- 1 sütőpor
- 1 csipet só
- 6 ek víz
Először válaszd szét a tojásokat, a helyedben egy pohárba egyenként, mert nyolc tojásnál már nem vicces, amikor a hetediket sikerül úgy feltörnöd, hogy az egész sárgája borul a fehérjébe, nem mintha nálam így, dehogy. A fehérjét verd fel keményre a csipet sóval, aztán a sárgáját külön a cukorral, meg a vízzel, míg ki nem fehéredik szépen. Add hozzá a liszttel elkevert sütőport, mehet géppel. A végén megy bele a felvert fehérje, de az lehetőleg már kézi habverővel, óvatosan forgasd össze. Sütőpapírral kibélelt tepsibe, 180 fokra előmelegített sütőben kb. fél óra. Szurkáld meg fogpiszkálóval, ha tisztán jön ki, jó vagy. Hagyd kihűlni, addig díszíts fát, vagy igyál egy martinit.
2-3. réteg: - baracklekvár, rumos-kávés babapiskóta
Ha kihűlt, kend meg baracklekvárral, házival, nyilván, ha nincs, ismerkedj meg velem, adok. Ez volt a második réteg, ne csüggedj, már csak úgy nyolc van hátra. Főzz le kávét, én meg nem mondom mennyit, sztem egy hatszemélyes adag bőven jó, a maradékot megihatod, csak kicsit fogsz tikkelni utána. A kávéba önts egy deci rumot. Itt mondjuk megkaptam, hogy rum csak azért van benne, nehogy alkohol hiányom legyen, most akkor ennyire ismertek engem, ne már. Mártsd bele a babapiskótákat, de csak két másodpercre, aztán rakosgasd rá a baracklekvárra akkurátusan, hogy lehetőleg minél jobban befedje az egészet. Most jön a krém, sztem igyál még egy martinit. Na jó, volt alapja annak a rumos beszólásnak, valljuk be.
4. réteg - vanília krém
Hozzávalók:
- 4 csomag vanília puding
- 6 tojás sárgája
- 1 liter tej
- 10 ek kristálycukor
- 400 g vaj (nem vagyok meggyőződve róla, hogy nem lenne elég a 300, sztem próbáld meg annyival)
Keverd ki a cukrot a pudingport, a tojássárgákat némi tejjel, majd főzd fel a többi tejjel sűrűre. Hűtsd ki, keverd ki robotgéppel a vajjal, aztán mehet a babapiskótás rétegre. Tudom, azt hiszed, túl vagy a nehezén, de nem.
5. réteg, cukorhab:
- 6 tojás fehérje
- 480 g porcukor
Gőz fölött verd fel keményre, hűtsd le hideg vízbe állítva, majd kend rá a krémre. Itt jött a bizonytalanság részemről, hogy erre mégis hogy a fenébe fogom még a csokoládé mázat is rátenni, tuti szétolvad tőle az egész, és itt fogok állni nyolc órányi meló után egy sütivel, amit csak kiskanállal lehet megenni. Szerintem agyvérzést kaptam volna. Ha Te még nem kaptál, jöhet a máz:
6. réteg - csokimáz
- 300 g étcsokoládé
- 3 ek étolaj
Olvaszd össze gőz fölött, borítsd rá a habra, nem olvadt szét, de rohadt gyorsan tedd hűtőbe az egészet, és ne nézegesd tíz percenként, mint én, hogy vajon mi történt vele, mert amúgy semmi, most megmondom. A holnapi projekt az lesz, hogy felvágod, mert a csoki kemény, a hab viszont nem elég kemény (erről még meg kell kérdezni a nagyit, hogy hol rontottam el a dolgot, bár három nap után amúgy pont jó állagú lett a hab is, de kétlem, hogy három nappal előre kéne megcsinálni).
Szóval fogsz egy poharat, megtöltöd forró vízzel, aztán fogod a nagykést, és belemártod a forró vízbe, majd elkezded a csokimázat bevagdosni vele, de állati óvatosan, mert különben törik, és nem lesz szép, úgyhogy addig húzogatod a kést a mázon, míg gyakorlatilag szétolvasztod annyira, hogy szépen szétváljon kockákra. Hidd el, jó lesz. Még egy martini.
Ezek után a fadíszítés szerintem úgy történik, hogy fogod a dobozt a díszekkel, meg egy létrát, és a tetejéről nemes egyszerűséggel ráborítod az egészet a fára, tádámm, karácsony!
