Zenóbia, a répás süti gondolatától is irtózó Ivánnak: - Figyi, de állítólag tökre nem is érezni benne a répát!
Iván: - Akkor mégis mi a francnak rakod bele?!
Zenóbia: Hmm..
Répakocka (innen)
Hozzávalók:
- 900 g reszelt vagy darált sárgarépa
- 525 g liszt
- 6 tojás
- 420 ml olaj
- 600 g cukor
- 225 g apróra vágott dió
- 1 csomag sütőpor
- 1 csipet só
- 1 kk szódabikarbóna
- 3 kk őrölt fahéj
- mazsola, de ezt nem muszáj
Tetejére:
- 500 g mascarpone
- 1 narancs reszelt héja
- 120 g porcukor
Pucoljuk meg, majd reszeljük le, vagy daráljuk le a sárgarépát. Én daráltam, mert lusta voltam, meg nem akartam lereszelni a csudálatos körmeimet*, meg mert csak. Egy tálba mérjük ki a lisztet, sütőport, szódabikarbónát és a fahéjat, keverjük össze. Egy másik tálban a tojásokat és a cukrot verjük fel fehéredésig, majd adjuk hozzá az olajat, a répát, a darabolt diót és a mazsolát, már ha rakunk bele mazsolát. Ha nem, akkor ne. Végül adjuk hozzá a masszához a lisztes keveréket, forgassuk össze fakanállal, míg teljesen eloszlik. 180 fokra előmelegített sütőben süssük úgy 35-40 percig. Ha kész, hagyjuk kihűlni.
Amikor teljesen kihűlt, kenjük a tetejére a mázat, amit iszonyú bonyolult módon úgy készítünk, hogy összekeverjük a hozzávalókat. Mivel annyira kreatív vagyok, ezért lenyúltam az Iván húsvéti cukorkájából egy párat díszítésnek, de ti rakhattok rá marcipánrépácskákat, vagy nyuszifejecskéket, vagy kicsike lófaszocskákat.
Valóban nem érezni benne a répát, viszont látni, ami szerintem mókás. Isteni finom, részemről imádom! Az olajtól a tésztának mindig olyan állaga lesz, hogy beszarsz csodásan puha, és szaftosan omlós a végeredmény. A mennyiséget kicsit elméreteztem, így ez elég volt egy nagy tepsire, és még tizenkét muffinra. Legalább lesz reggelim is jövőhéten. Sonka és répás-fahéjas muffin. Most miért?
*Mivel a kutyát sem érdekelte, hogy milyen színű lesz a húsvéti körmöm, ezért jobb híján az Ivánra bíztam a választást. Így most szerintem rettenetes ordenáré sárga, szerinte meg menő Lamborghini színűek a körmeim. Anyámat ahányszor meglátja, kirázza a hideg. Ha olyan lány lennék, akkor most az Ivánt a répás sütivel, anyámat meg a körmeimmel riogathatnám folyton, de nem vagyok olyan lány. Vagy de.
