Zenóbia ne borotváljál szennyes tartóra feltett lábat hajnali ötkor, mert mivel még nincs (amúgy sincs persze) mozgáskoordinációd, ezért meglököd a szennyes tartót, és szőrös ugyan nem, de véres lesz a lábad. Nem árulom el, hányszor vágtam már meg a lábam. Az Iván már csak lemondóan csóválja a fejét, mikor felfedezi az újabb sebeket, kék-zöld foltokat, amik napról-napra megjelennek rajtam, én meg tanácstalanul nézek, mert gőzöm sincs, hogy hogy kerülnek oda. A lábamról most lesz, mert ide leírtam.

Egy időben rendszeresen úgy mentem be vagy ki valahova, hogy nekimentem az ajtófélfának. És nem azért, mert nem férek át rajta, hanem mert képtelen voltam belőni az irányt. Pedig nem is szedek semmit. Lehet szednem kéne.