Szülinapot ünnepeltünk egy fanatikus Rákóczi túrós rajongó szülinapját mégpedig. Így aztán enyhe aggódással, de gondoltam gyártok egy torta alakút belőle. Az enyhe aggódás felesleges volt, gond egy szál se.
Az eredeti recept Péter Jánosné Receptgyűjteményéból való. Nálam dupla adagból készült, mert a torta mellé egy kisebb tepsit is kibéleltem vele, hogy maradjon az otthoniaknak is.
Hozzávalók a tésztához (ez a szimpla adag):
- 30 dkg liszt
- 15 dkg margarin
- 10 dkg porcukor
- 2 tojássárgája
- 1 sütőpor
- 1 dl tejföl
Imádom ezt a tésztát, nagyon szeretek vele dolgozni, simán meg tudom állapítani, hogy hol van a a megfelelő nyújtható állag, és ha én meg tudom állapítani, akkor mindenki más is meg tudja.
Na szóval ezeket összegyúrjuk mind, kinyújtuk lehetőleg tepsi illetve tortaforma méretűre, majd 180 fokon sütjük addig, míg színe nem lesz a tésztának. Akkor kivesszük, és ráhelyezzük az alábbi tölteléket. A tortaformában nekem kicsit felpúposodott, de visszatuszkoltam. Az oldalára is hagytam kis tésztát, ami azért volt praktikus, mert kicsit úgyis összemegy a tészta a tepsiben, és így pont jól kitöltötte azt, még egy kis pereme is maradt.
A krémhez:
- 50 dkg túró
- 15 dkg porcukor
- 2 tojássárgája
- 1 dl tejföl
Összekutyuljuk a hozzávalókat, majd rákenjük a félig megsült tésztára. Sütjük a túróval is még vagy negyed órát, ez ilyen saccra megy kicsit, mert figyelni kell a tészta színét, amíg nem feketedik, addig jók vagyunk.
Negyed óra után erre a krémre kerül a hab, ami úgy készül, hogy 4 tojásfehérjét gőz fölött kemény habbá verünk 20 dkg porcukorral. Ezzel már csak kb. öt percig sütjük még, ha a hab is kapott egy egész pici színt, (nem feltétlen kell neki annyi mint nálam lett, de közben nekiálltam mosogatni) akkor jó.
Nálunk ez ilyen örök favorit süti, az összes családi murira meg kell sütnöm, így már lassan becsukott szemmel is, de hát nem baj az. Most kaptam felhívást keringőre, hogy mi lenne ha ugyanezt mák töltelékkel is megcsinálnám egyszer, hát rajtam ne múljon.
