Pi és Odett esküvő zökkenőmentesen lezajlott, innentől kiskarácsonynagykarácsonykisültemárakalácsom lesz már csak idén. A várakozásokkal ellentétben senki nem hányt az asztal alá, nagyi is jól viselte magát, csak egy bónusz bácsi volt, aki a Gyere Bodri kutyám örökbecsűt danolta teli torokból vacsora közben, de ez nem okozott túl nagy fennakadást senki étkezésében. A kaja állati jó volt, szerintem legalább nyolc darab kis camembert kockát ettem meg áfonya lekvárral. Az általam készített sütiket természetesen elfelejtettem lefotózni, pedig legalább 250 kókuszgolyót gömbölygettem össze, és senki nem akarta nekem elhinni, hogy én ezt tényleg élvezem, mert pihentet. Mindig is jól bírtam a monotonitást.  A maradék sütikből azt terveztük, hogy majd kajacsatát indítunk a buli végén, de aztán jóval fantáziátlanabb módon inkább elosztogattuk, illetve megetettük vele másnap a fél várost. Piék is boldogok, megkapták az elmaradhatatlan kenyérpirítót és kávéfőzőt is, szerintem elmondhatjuk, hogy minden volt, ami egy tökéletes lagzihoz kell. Kivéve a részegen összeverekedő rokonok, de azt mások lagziján úgyis jobban élvezi az ember. Most meg már nászúton, ők bezzeg sétálhatnak az őszi avarban.