Na itt vagyok újra a szokásos hisztériámmal az iskolásokról, akiket utálok, de nagyon. Erősen fontolgatom, hogy átszokok egy korábbi buszra, de már így is alig bírok felkelni reggelente, kell valami megoldás, mert ez nem tesz jót nekem. Járhatnék persze gyalog is, de az Osztyapenkó-Moszkva tér távolság, ami most így belegondolva valójában Sasadi út- Széll Kálmán tér távolság, de ez édes mindegy, mert ettől a távolság nem változik, szóval ugyan nem haladná meg a képességeimet, viszont késnék két órát minden reggel a munkahelyemről, és sajnos nem is túl hangulatos az útszakasz. A terek, utak, legelők névváltoztatásáról meg annyit, hogy lehet megint én vagyok érdektelenebb a kelleténél, de nem rohadtul mindegy, hogy mi a neve annak a térnek? De most tényleg, ettől nekem rosszabb lesz? Akinek igen a válasza, az mondja már meg, hogy mi lett rosszabb az életében, amióta nem Moszkva tér a Moszkva tér. Vékonyabb lett a panír a vasárnapi rántott húson vagy mi? Legutóbb pont az ominózus lépcsőn lefelé menet hallgattam a mögöttem jövőket, egy nő ecsetelte, hogy  - Figyi Sanyika, azt szeretném mondani, hogy jól jegyezd meg, ez a tér itt valójában nem Széll Kálmán tér ám, hanem Moszkva tér, és ezt csak azért mondom, hogy majd a gyerekeidet is így neveld, hogy ezzel tisztában legyenek. Ó, ne fárasszuk már egymást ilyenekkel, de most komolyan!