Nincs kedvem egyáltalán semmihez sincs kedvem. Az alváson kívül, mert ahhoz bezzeg lenne, hogy bebújjak a paplan alá, és holnap reggelig csak aludjak. De nem ez lesz, hanem takarítás, meg torna, aztán majd jó lesz estére, biztos sikerélményem lesz, hogy milyen szépen kitakarítottam, meg milyen ügyesen tornáztam, ezért majd meglepem magam örömömben egy pohár martinival. Fodrászhoz is el kell mennem, mert kell kicsit vágatni az aljából, hogy a többi minél hamarabb szépen hozzá tudjon nőni, a tököm ki van ettől, hogy a tépett és lépcsőzetes vágás az dúsítja a hajat, aki ezt kitalálta, annak szálanként húzgálnám ki az összes haját, széles mosollyal az arcomon. Még nyavalyoghatnék egy csomót a semmiről, de mivel az is idegesít, hogy a kollegáim túl hangosan beszélgetnek egymással, ezért azt hiszem, hogy nem a világgal van itt a baj jelenleg. Valószínűleg a hajam lehet az oka, nagy trauma ez egy nőnek, ha épp nem jó a frizurája.