Anyu összetalálkozott a fürdőben egy rég nem látott rokonnal, aki nagyjából öt percben vázolta az elmúlt 10 évet az életéből:

Meghalt a férje, majd nemsokkal ezután, őt megműtötték agydaganattal. Van egy lánya, aki 16 évesen szült egy gyereket, akit ő nevelt addig, míg a lány férjhez nem ment. A lány a férjével felvett egy csomó hitelt, amit meg is kaptak annak fejében, hogy három éven belül lesz két gyerekük. Lakásuk így aztán lett, gyerekük viszont a próbálkozások ellenére nem. A kivizsgálásokra és a lombik programra elköltöttek másfél millió forintot, míg a végén csak lett egy szép egészséges lányuk, aki már három hónapos. Öröm és boldogság, most kiderült, hogy az anyukának rosszindulató daganata van. Hogy fokozzuk a dolgot, a rokon nővérének van egy down kóros fia, akit pár éve egyedül nevel, mert az ő férje is meghalt. A fiú 40 év körül van, de most súlyosbodott az állapota, már skizofrén is, amellett, hogy down kóros.  A rokonnak amúgy az utóbbi időben eléggé fáj a bal oldala a fejének, de úgy döntött, hogy inkább hadd fájjon.

Az igazságtalanság azt hiszem erre már nem a megfelelő kifejezés.