Nagyi 87 éves és nem az a kifejezett modern-derűs típusú nagyi, a többit képzeljük hozzá. Ha hozzáképzeltük, akkor még adjuk hozzá mindehhez a spórolás legmagasabb vállfaját ami valaha létezett. Emiatt nem eszik például paradicsomot, csak akkor ha megtermett a kertben, a zöldségestől hozott paradicsom gonosz találmány, és sírva fakad ha mi eszünk belőle, mert pénzt adtunk ki ezért. A borsószezon bejöttével minden áldott nap megosztja velünk, hogy amíg le nem ért a borsó ők minden nap azt ettek, minden ételbe tettek belőle, még a túrósbatyu tetejére is szórtak. Mást nem is ettek amíg volt borsó, ergo ha nincs borsó a levesben borsószezonban, akkor sírva fakad. Tegnap még tovább fejlődött ezen a szinten, pedig már nem gondoltuk, hogy van még hova:

Anyu főz a konyhában.

Mama: Mit főzöl Klárikám? (anyám egyébként nem klára, csak eszembe jutott egy napirajz)

Anyu: Gombalevest meg gombapörköltet.

Mama: És honnan van az a gomba?

Anyu: Honnan lenne, hát a boltból.

Mama: (kifelé indul a konyhából, kezd hüppögni) Hjaj, mi bezzeg mindig az erdőben szedtük...

A terv az, hogy áttérünk a vadász-halász-gyűjtögető életmódra.