Kijött tegnap a gázos ember, és megállapította hogy szivárgás nincs, mocsok viszont van a kazánon belül, úgyhogy azt eltüntette. Azóta visszatettük a csipogót a fürdőbe, mert egy éve is így kezdtük. és végül le is teszteltem egyből, mert megfürödtem a tornám után, szokás szerint iszonyú rettenetes forró vízben, és tegnapelőtt ettől még gázszag volt, most meg már nem, tehát van remény. Iván szokott ezen kiakadni, hogy úgy jövök ki a zuhany alól, hogy tisztára vörös foltos vagyok a forró víztől, de ebben nem ismerek kegyelmet, pont nem érdekelnek a hideg-meleg váltogatós mazochisták. Arra is rájöttünk már, hogy mi sosem fogunk romantikusan egy kádban fürdeni ketten, egyrészt mert ha mindketten beleülnénk, azon nagyon kéne röhögnünk, másrészt neki leégne a bőre, vagy én fagynék meg, és valójában nem egymás kínzása lenne a cél ugye.  

reggel úgy keltem, hogy az agyam kel csak, én viszont nem, pedig igyekeztem. aztán kiderült, hogy annyira elfeküdtem a nyakam-hátam-vállam kombinációját hogy ma csak nyögve létezem, még a buszon ülve is fájtam, és minden huppanónál nyikkantam egyet. A mellettem ülő ember már furán nézett mire le kellett szállni, de aztán szerintem kapcsolt mikor meglátta a darabos mozgásomat, vagy szimplán azt hitte hogy hülye vagyok.

ezt is bírom, hogy ugyanazzal a busszal járok már régóta, ugyanazokkal az emberekkel, akik ugyanazon a helyen ülnek mindig. Nekem meg most tűnt fel valamelyik nap, hogy már én is rigolyás vagyok, mert a vezető mögötti oldalon kell ülnöm, az első 6 sor valamelyikében, és konszolidált fejű ember mellett. Az első hat sor azért van, mert télen max odáig ér el a fűtés, hátul már vacognak a fogaid a fél órás út végére. Lehet hogy a hátsó részleg mondja is, hogy nézd már tuti megint oda fog leülni, vagy tippelgetik hogy melyik sort választom. Ez majd 70 évesen vicces is lehet akár. 

most meg hallgatom az új telefonomon az új rádiómat, és ettől nagyon boldog vagyok, hogy van nekem zaj a fülemben, és így lehetek végre antiszociális.