Zenóbia

Zenóbia

Lisa varázslatos csokisa

2013. március 07. - Zenóbia

Hogy hiszek-e benne, hogy a sütiknek varázsereje van? Persze, hogy hiszek. Most például kimondottan jól jönne egy olyan süti, amitől nem lennék ilyen kibaszott másnapos, főleg, hogy holnap megint az szándékozom lenni, ez nem az a kimondottan spontán lerészegedés lesz. Úgyhogy ha valakinek van olyan sütitippje ami jó ilyesmire, ne habozzon megosztani velem. Amúgy is, ez valami iszonyú kulináris újítás is lehetne, mert másnaposságra inkább csülkös pacalt szoktak enni, mint mézes krémest, pedig ki tudja, ugye. 

Lehetne éppen pont ez a süti is a tuti megoldás, de mivel már nincs belőle egy darab sem, ezért ezt a büdös életben nem fogjuk már megtudni. Az viszont biztos, hogy a hétvégén nem indultak nagyon rosszul a reggeleim ezzel a keksszel, meg forró tejeskávéval.

lisacsokisa2.jpg

Hannah Swensen féle Lisa varázslatos csokisa 3/6

Hozzávalók:

- 20 dkg vaj

- 18 dkg kristálycukor

- 18 dkg barnacukor

- 2 tk vanília aroma

- 1,5 tk szódabikarbóna

- fél tk só

- 2 tojás villával felverve

- 30 dkg liszt

- 20 dkg fehércsokoládé

- 15 dkg aprított dió

lisacsokisa1.jpg

A vajat megolvasztjuk a mikróban, hozzáöntjük a cukrokhoz, elkeverjük. Hozzáadjuk a vanília aromát, a szódabikarbónát, sót, és a két villával felvert tojást, megintcsak elkeverjük. Apránként a lisztet is, végül a fehércsokit és a magokat. A jól összekutyult masszából teáskanállal kis halmokat rakunk nem kikent tepsire, egymástól 7-8 centire. 175 fokra előmelegített sütőben maximum 8-10 perc, két percig hagyjuk hűlni, utána leszedegetjük és rácson hagyjuk tovább hűlni őket. Majd egyenként nevet adunk nekik. Nekem 90 darab lett, nesze nektek kalória értékek is, ha már így belelendültem az elmebajba: 67,35 kcal, 1,05 fehérje, 3,5 zsír, 7,64 CH.

A bejegyzés trackback címe:

https://zenobia.blog.hu/api/trackback/id/tr875113041

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

HunMoiselle · http://budapest-bordeaux.blog.hu/ 2013.03.08. 22:21:28

Én másnaposan a nap egy bizonyos pontján hipp-hopp úgy megszoktam éhezni, hogy nagyon hamar elpusztítok először minden sósat, aztán nekiesek az édeseknek. De mivel édességet alapvetően mérsékelten tartunk itthon, egy idő után eljutok az olyanokig (ha még maradt itthon kenyér), hogy vajas-mézes kenyér pölö. A megkenése még pont belefér abba a kategóriába, amit anélkül véghez tudok vinni, hogy végképp elgyengülnék. És nagyon jól tud ám esni, csak aztán muszáj ennem valami fokhagymásat... :-)

Bár egyéként a másnaposságra igyekszem előző nap rákészülni, és készítek egy óriás adag mindent-bele-százezerkalóriás bablevest - bár az ugye megint nem süti...

Zenóbia 2013.03.11. 13:04:14

@HunMoiselle: én is pont ilyen vagyok, másnaposan iszonyú mennyiséget meg tudok enni, csak legyen zsíros vagy cukros, vagy zsíros és cukros :) fokhagymás-vajas-mézes keksz:d na jó, ennyire nem vagyok elvetemült, bár, ki tudja, most már mindent vegyítenek mindennel, a végén még lehet, hogy nem is lenne olyan szörnyű. :)

HunMoiselle · http://budapest-bordeaux.blog.hu/ 2013.03.11. 13:22:16

@Zenóbia: Nevetni fogsz, ha beteg vagyok, akkor bizony nincs még egy olyan étel, amit jobban kívánnék, mint a fokhagymás-vajas-mézes kenyeret! Tudom, gusztustalanul hangzik (és nyilván egy egészséges embernek az is), de bizony ez van. Ha nagyon akarom, meg is tudom magyarázni: ugye beteg torokra ajánlják a mézet, a fokhagyma meg kiválóan öli a bacikat, és tisztítja a légutakat, a szervezetem pedig úgy tűnik, okosabb nálam, két legyet akar ütni egy csapásra, és jóízléssel nem törődve rávezet... :-)
süti beállítások módosítása