Tegnap megvolt a bal oldal is, érdekes módon semmit sem javult a hozzáállásom attól, hogy tudtam mire számíthatok, sőt, talán még jobban is féltem. A kezelés megint sok szurival járt, ezt a sokat olyan tíz szúrásnak kell összesen elképzelni, alulra-felülre elosztva, illetve közben ha fintorogtam, egyből kaptam még egyet. Az újabb foghúzás kimaradt, elhalasztottuk januárra amit még ki kell, leginkább azért, mert úgy éreztem, hogy ha most még ezt is bevállalom, akkor eléggé zokogós hangulatba fogok kerülni attól, hogy nem zabálhatom két pofára a bejglit. Mert nagy ívben leszarom, hogy a karácsonynak nem az alkoholizálásról meg az evésről kellene szólnia, nekem arról is szól, nekem attól is ünnep az ünnep, anélkül viszont nem az. Azt még hajlandó voltam bevállalni, hogy nem iszom egy kortyot sem, mert egy hős vagyok, de hogy csak elöl tudjak rágni mint egy kis hörcsög, azt már nem. Amúgy a fogorvosom cseppet sem szívbajos, simán kihúzott volna két nap alatt három fogamat, de nem hagytam magam meggyőzni, valami szörnyűséget a csodás új évre is kell hagyni.

Az antibiotikumokról annyit, hogy a napi kilenc darab ellenére sem jött ki rajtam semmiféle komoly mellékhatás, ami azért egy jó hír. A nem komolyak közül is csak annyi, hogy délutánra általában úgy érzem magam, mint aki lázas, tudjátok fájnak a tagjaim, gyenge vagyok, blablabla, ezen egy algopyrin sokat segíthet, ha hajlandóak vagyunk bevenni még egy gyógyszert, de hát szerintem igazából ekkora mennyiségnél már oly mindegy. A doktornő szerint a sok természetgyógyász meg homeopata okozta ezt, hogy ennyire félünk a gyógyszerektől, pedig nem kellene. Rajtam ez nem múlik, borzasztóan gyógyszerpárti vagyok, bár hiszem, hogy a természetgyógyászatnak is megvan a maga helye, a homeopátiának mondjuk nincs, de ez itt nem az a hely. Ezen itt most csak a gyógyszer segít, de azért hadd borzadjak már el a mennyiségen. Az egyik antibiotikum mellékhatásaként fel van sorolva ez:

- fekete, szőrös nyelv

Gondoljuk már ezt végig. Most akkor ez vagy olyan, mint ami nekem is titkos vágyam, hogy egyszer egy szabályzatba beleírom a bevásárlólistámat és várom, hogy feltűnik-e valakinek, netán be is vásárol nekem, vagy valakivel ez tényleg megtörtént, legalább egyszer. Ha az utóbbi, akkor azt hiszem, hogy én erről nem akarok tudni. Szerencsére az én nyelvemnek semmi baja, bár még hátra van négy nap, azalatt még sokminden történhet.