Zenóbia

Zenóbia

Country zene, karácsony, mi más

2011. december 13. - Zenóbia

Jövő héten megkezdődik a parodontális kezelésem, figyeljetek majd jól, írok róla véres sztorikat, mert jó fej vagyok. Meg mert én alig találtam valami személyes beszámolót, ha valaki szintén ezzel küzd, akkor az járjon jobban.

Megvolt az idei karácsonyi buli is, simán kibírtam legalább tizenegyig, hogy ott legyek. Eredetileg tovább terveztem, de addigra sikeresen megölték a szándékomat a country zenekarral, meg azzal, hogy nem nyertem semmit a tombolán. Mellesleg a torkom is iszonyúan fájt, emiatt aspirinen éltem már egy hete, így inni sem tudtam, amivel még esetleg elviselhető lett volna a country zene. Micsoda egy elvetemült ember lehet az, aki otthon is ilyet hallgat. Iván meg most csütörtökön megy majd ottalvós csapatépítésre, ismerve a véleményemet ezekről, erősen remélem, hogy igen kevés nő lesz, aki meg mégis, az mind rettentő randa lesz és még kövér is. Eszük az lehet, az nem zavar.

Emiatt én átvándorlok a Kornéliához aludni, mert egyedül én nem alszom, olyan isten nincs. Az ő férje is céges bulin lesz, mi meg majd őrizzük a gyerek álmát, közben szakadt tréningben fetrengünk majd a kanapén egy üveg borral. Egy üveg bortól még simán lehet vigyázni a gyerek álmát, csak úgy mondom. Nincs is szakadt tréningem szerintem, egyet meg kéne addigra szaggatnom. Bár van egy, amin egyszer lett egy hipópötty, emiatt ezt már kizárólag fürdőszoba és wc pucolásra használom, mostanra úgy néz ki mintha kibatikoltam volna, meg mintha azzal szórakoznék, hogy direkt fellocsolom domestossal a padlót és aztán fetrengek benne. Pedig nem. 

Aki kap tőlem karácsonyi ajándékot és úgy érzi, hogy a csomagolásról sem akar előre tudni semmit, az most ne olvasson tovább, spoiler következik.

Tehát az idei design egyszínű arany, ezüst és piros papírosokból áll össze, hozzájuk pedig válogattam vastag csillogós szalagokat, piros, arany és zöld színben. A csomagolást legalább annyira imádom, mint a süti sütést, ez is hihetetlen módon levisz alfába. Már csak kb két ajándék hiányzik a boldogsághoz, ezek is meglesznek holnap. Egy páran biztosan rohadtul utáltok most ezért, de hát én igazi stréber vagyok a karácsonnyal kapcsolatban, szóval fogjátok vissza magatokat és ne köpjétek le a monitort, úgyis nektek kell letörölni. Egyébként engem ez tart vissza a tányércsapkodástól is, mert hát baszki utána meg söpörhetem össze, hát hülye vagyok én? Így aztán nem csapkodok, csak néha füstöl a fejem. 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://zenobia.blog.hu/api/trackback/id/tr583460274

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása