Az embereknek pedig meg kéne tanulnia*, hogy kora reggel (11 óra előtt) egy bizonyos hangerő alatt lehet csak a társaságomban megszólalni, mert én ezt nem bírom, ne legyenek vidámak reggel nyolckor, ne szóljanak hozzám, és ne kelljen válaszolnom semmire, főleg nem úgy, hogy közben még kedvesnek is tűnjek. Mert nem vagyok az.

*A Kornélia az egyetlen, aki ezt már tudja is rólam, és mégis ha mondanivalója van rendületlenül felhív, és elmeséli, de legalább hozzáteszi, hogy tudom, hogy még nem vagy működőképes, de azért mondom, mert nekem ezt most azonnal muszáj, és ha muszáj, hát akkor nincs mit tenni.