hogy újra buszos lány lettem, trallala. Holnap is trallalázva fogok felkelni fél hatkor, majd vidáman ugrándozom a buszmegállóig. Lófaszt, de megtört a jég, innen már menni fog. Egyébként a Loretta rángatott ki ma reggel, mert nálunk aludt és kitalálta, hogy a frászt akarja hozni a kollegáira azzal, hogy nyolc előtt rájuk töri az ajtót meglepetésszerűen. Ennek én csak örülni tudok, mert így nem kell tovább lustának lennem, újra felismerem a sárga buszt ha látom.

Van ennél nagyobb hír is, ami folyamatosan ott van az agyam hátsó zugában, de még nem sikerült teljesen feldolgoznom. Ha jól sejtem, most mindenki gondolkodik ezerrel, hogy úristen hát mi lehet nagyobb hír annál, hogy busszal vagy kocsival járok dolgozni. Pedig hát. Nagynénit csinál belőlem a Pi és az Odett. A nagynénik bodorított hajú középkorú nők akik egy macskával élnek. Vagy kettővel. Ezért aztán keresztszülők is leszünk, az jobb lesz, mert rühellem a macskákat. El sem hiszem, hogy a Pinek végre gyereke lesz, egy kicsike Pi vagy egy kicsike Odett. Mi fogjuk biztosítani neki a megfelelő vallási nevelést rettentő mennyiségű csokit. Meg kisautót, ezt nemtől függetlenül, az Iván lányoknak is gátlás nélkül vesz kisautót.