A kozmetikus olyan durván szétnyomkodta az arcom, hogy jobb is, hogy szabin leszek holnap, meg az is, hogy motorozni megyünk, mert oda kell a sisak, a fagylaltevéshez azért majd lehet, hogy leveszem, de még nem biztos. A hajam viszont már szép, meg a lábamon is elcsúszna a légy is, vagy hogy szokták ezt mondani. Kidobáltunk egy csomó mindent, még az Iván is kiselejtezett a számítógép lerakatunkból egy párat, azt tervezi, hogy a megmentett alkatrészekből majd vitrint rendezünk be, mert az milyen mókás. Belépődíj ellenében megtekinthető lesz hamarost.

Túl egy újabb rosszulléten is, egészen faszkivan most már, csak hogy finom legyek. Szívbajosoknak nincs vajon valami ilyen önsegítő csoport mint az alkoholistáknak, vagy valami?

Viszont tényleg ettünk az erkélyen meg minden, most meg kezdek aggódni, mert az Iván a harmadik tequilát issza a konyhapultnál ülve. A negyedikre váltottunk, hát végül is még egészen stabilan ül látszólag. Majd holnap beszámolok, hogy a konyhapadlón aludt-e, vagy eljutott az ágyig. Nem mintha nem próbálnám meg elvonszolni odáig, de tartok tőle, hogy  nem jutnék messzire, mert ugyan már majdnem három kilós súlyzókkal edzek, de Iván nem három kg, meg nem is hat.