Zenóbia

Zenóbia

Diósrudacskák

2013. november 13. - Zenóbia

Váncza könyvből, kicsit továbbfejlesztve, mert elsőre nem tűnt eléggé macerásnak. Mire továbbfejlesztettem, az lett. Eredetileg nem kell megtölteni a tésztát, úgy sima diós linzer, és egyszerűbb vele az élet, a döntés a tiéd. A doboz kávés doboz, Keresztpapától természetesen, akik régóta olvasnak, azok tudják, hogy Keresztpapa egy igazi gyűjtögető volt, szerencsére a pedánsabb fajtából. Mi meg nem hagytuk veszni a kincseket, mert mi ez a rózsás kávés doboz, ha nem kincs? Nekem legalábbis mindenképpen az. 

diósrudacskák3.jpg 

Diósrudacskák

Hozzávalók a tésztához (másfeles adag):

- 1 csomag Váncza sütőpor, mert különben rád szakad a plafon és megdöglessz

- 180 g darált dió

- 525 g liszt

- 225 g vaj

- 3-4 ek tejföl

- 1 csipet só

- 210 g porcukor

- 1 citrom reszelt héja

Tölteni:

- sárgabarack lekvár

- kristálycukorral kevert darált dió

- nutella, hát nehogy már ne

Gyúrd össze mind, a tejfölt a legvégén adagold hozzá csak, hogy érezd mennyi kell pontosan. Nyújtsd el úgy 3 mm vastagra, majd vagdoss a tésztából 6-8 cm-es négyzeteket. Kend meg lekvárral, szórd meg cukros dióval, aztán tekerd fel, mint a ööö, jó, hát mint a cigipapírt, semmi más normális hasonlat nem jut eszembe, pedig én sosem tekertem, viszont szívtam, de a Pi tekerte, meg ő még pipázott is sokáig, régi szép idők, ó jajj. Remélem értékelitek azért, hogy már vagy ötven bejegyzés óta nem sírtam azon, hogy le kellett szoknom a dohányzásról és ez mennyire szörnyűséges rettenet.

diósrudacskák4.jpg

Feltekered, megkened tojással a tetejét, megszórod cukros dióval, mehet a sütőpapíros tepsire szépen sorban. Mire megsül, kiderül, hogy az egész feltekeréses macera nem ér semmit, mert tökre nem néz ki olyan jól, mint ahogy én azt elképzeltem, szóval ennél úgy tizedannyi időráfordítással is meg lehet csinálni az egész sütit, és pont olyan finom lesz. Emiatt én a helyedben kikutyulnám a lekvárt a cukros dióval, és simán háromszögkifliket gyártanék. Odapakol, ráhajt, lenyomkod, szevasz. Nem itt keneget, meg hengerget, pedig én aztán bírom a szöszölést, de ez még engem is tönkretett.  

diósrudacskák1.jpg

Tárold dobozban, sokáig eláll, a nutellásakat meg pakold oda reggeli útravalónak a férjed tarisznyájába.

A bejegyzés trackback címe:

https://zenobia.blog.hu/api/trackback/id/tr315586355

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Scala 2013.11.14. 16:05:05

Váncza receptjeibe folyton-folyvást bele kell nyúlni! Nem csoda, hogy anyu sose tanult meg sütni, rossz könyveket tartott otthon! :-)

Zenóbia 2013.11.15. 23:22:35

@Scala: Na ugye, tuti ebben volt a hiba.:) bár ez amúgy teljesen jó recept, csak én voltam túlbuzgó. :)
süti beállítások módosítása