Ez a pogi akkor készült, amikor az Ivánnal az a frenetikus ötletünk támadt, hogy ejjdejólenne negyven fokban családi grillezést tartani. A családnak jó is volt a hűvös egyben nagyon elegáns garázsban, mi meg legalább hamarabb berúgtunk a napon. Na jó, nem. Itt most megragadnám az alkalmat, hogy eláruljam, napok óta iszonyúan zokogok belül, hogy vége a nyárnak és sose többet nem lesz már negyven fok, de legalább harminckettő, mert nekem az élet huszonnyolc és harminchárom között az igazi, amúgy csak vegetálok. Jelen pillanatban még az sem vigasztal, hogy mindjárt itt a karácsony. Titeket meg vigasztaljon ez a pogi, már ha vigasztalásra szorultok, de akkor is ehettek belőle, ha nem. Csak akkor kevesebbet.

Sajtos-tejfölös pogácsa

Hozzávalók:

- 1 kg liszt

- 1 kocka élesztő + egy kis cukor + egy kis tej

- 20 dkg reszelt sajt + 10 dkg a tetejére

- 4 dl tejföl

- 1 ek só

- 50 dkg margarin

Reggel gyúrtam össze, mert az idő a jó barátunk, simán belefér a délelőttbe a pogácsa meg a saláták meg a garázsból csuda hangulatos bisztró varázslása, meg a nagy büdös lófaszt fér bele. De ezt ekkor még nem tudtam, úgyhogy élesztőt felfuttatjuk kis cukorral-tejjel, amit én mindig túlmelegítek, amit aztán hűthetek vissza langyosra, elszórakoztatom magam. A hozzávalókat mind egy szálig összegyúrjuk, géppel, kézzel, míg össze nem áll szépen a tésztánk, tudjátok, táltól elválósra, meg buborékosra. Ezt most nem kellett még külön is keleszteni, hanem elnyújtjuk akkorára mint a deszkánk, megkenjük olvasztott margarinnal, feltekerjük, egymásra hajtjuk a két végét, hagyjuk pihenni negyed órát. Ezt megcsináljuk háromszor, aztán lehet szaggatni, megkenni tojással, reszelt sajtot rakosgatni, vagy nem rakosgatni a tetejére, és sütni. A pirulási fok rajtad múlik, nálunk anyu ropogósan szereti, mi meg nyersen, úgyhogy váltogatni szoktam.

Mire kisül rájössz, hogy a garázsból minden lesz, csak hangulatos bisztró nem, és a te arcodról sem a kisimult boldogság fog sugározni, hanem a befeszült elmebeteg. De nem baj, a pogi finom, mire lelazulsz, hogy minden rendben, minden ehető, mindenki jól érzi magát, és épp te is kezdenél így tenni, addigra úgyis hazamennek.