Adhattam volna a világ leghosszabb címét is ennek a valaminek itt, ami így nézett volna ki: Csokis-kávés-diós roppantul rusnya, de viszont rohadtul finom habcsók. De nem adtam. Viszont tényleg így van, a rusnyaságot látjátok ti is, a rohadtul finom dolgot meg kénytelenek lesztek elhinni nekem, aki sosem hazudik, csak ha az érdekei úgy kívánják.
Csokis-kávés-diós habcsók
Hozzávalók:
- 2 tojásfehérje (az előző barackos pitéből maradt)
- 1 dl kristálycukor
- 1 ek étkezési keményítő
- 7,5 dkg apróra vágott dió
- 1 ek őrölt kávé
- csipet só
- 1,2 dk aprított csokoládé
Egy kis tálkában összekutyultam a diót-kávét-keményítőt-aprított csokit, félretettem. Elkezdtem felverni a tojásfehérjét a csipet sóval, majd apránként hozzáadva a cukrot, teljesen kemény habbá vertem. Ekkor ráborítottam a kis tálkám tartalmát, majd fakanállal óvatosan beleforgattam a habba. 150 fokra előmelegített sütőben süssük, mehet bele a két tepsi is egyszerre. Tegyünk sütőpapírt, arra halmozzuk evőkanállal a habot. Úgy fél óra múlva lesznek jók, de leginkább akkor, amikor simán elválik az alja a papírtól.
Asszem a szépségen még van mit javítanom, vagy legalább legközelebb sokkal kisebb halmokat fogok rakosgatni, hogy legalább cuki kis rusnya kupacok legyenek, ne pedig nagy rusnya, ormótlan szörnyek.
