mondani azoknak, akik örülnek a januári tavasznak, hogy emiatt akkora pókokkal fogjuk együtt tölteni a nyarunkat, mint a fejem. A bacilusok nem érdekelnek, meg a globális felmelegedést is nagy ívben leszarom, de azt, hogy idén nyáron megint nem lehet majd kiülni az erkélyre esténként borozni, mert megszállják a rohadék nyolc lábúak, azt viszont egyáltalán nem szarom le, hanem mélységesen idegbeteg leszek tőle. De hát teljesen hiába beszélek, a hangomban érezhetően egyre nagyobb kétségbeeséssel, mindenki csak elnézően vigyorog. Gyertek, és júliusban aludjatok az erkélyünkön egy éjszakát, tök jó lesz, tényleg. Nálam jobban senki nem rühelli a hideget, nagyon tudok fázni, de most úgy szeretnék mégis. Kedves időjárásfelelősök, akik teljesen meg vagytok zavarodva mostanság, tegyétek végre amit tennetek kell, mármint feltéve, ha az nem az, hogy minél jobban megszivassatok minket, pókfóbiásokat. Jé, milyen régen rinyáltam már az időjárás miatt, tisztára hiányzott.