Mármint, hogy tüdővész. Sosem hittem volna, hogy egyszer még örülni fogok annak, hogy a férjem mellkasröntgenén találtak valamit, de hát vannak az ember életében meglepetések. Erről viszont eszembe jutott, hogy vannak akik erre várnak évekig, hogy na mikor lesz már egy sötét folt a rohadék férjem tüdején, hogy végre elkölthessem az összes párnacihában felhalmozott pénzét a kertészre. Roppant mód türelmes fajta lehet az ilyen. Az Iván tehát kezdődő tüdőgyulladásban szenved, ennek egészen komolyan örülök, mert végre egy megfogható betegség, amire lehet gyógyszert szedni és elmúlik tőle, nem pedig megint az ebola. Reméljük hamar múlik és teljesen, és nem tér vissza soha többé. Legyen így, hogy jövőhéten mehessünk Neszmélybe, megszállhassunk az állóhajón, ihassunk sok bort, ehessünk a Hilltopban, áh de kurva jó lesz.