Ilyenkor mikor megeszem a forró húslevesemet sok-sok répával meg zöldborsóval, aztán megeszem az anyukám féle lekváros linzert amit a nagyon vidám színekben pompázó húsvéti szalvétámból csomagoltam ki, elfog az a nagyon otthonos, kényelmes boldogság. Legszívesebben lemennék ide a Duna partra, leülnék egy padra a vastag könyvemmel, meg egy forró tejeskávéval és nézegetném a vizet, meg olvasnék. Ha nem lenne ehhez momentán kurvára hideg, meg ha nem a munkahelyemen ülnék éppen. Áh.