Túlvagyunk az első házassági évfordulónkon, és még nem adtuk be a válókeresetet, szóval van remény. Ha a többi is így fog menni, nagy bajunk talán nem lesz. Iván kapott egy csomó kindertojást, mint felelősségteljes felnőtt férfi, én meg kaptam csillogó bogyós nyakláncot, szerintem én jobban jártam. Az Ivánnak állati jó ízlése van ékszerek terén, ez sem egy utolsó szempont a férjválasztásnál, csak úgy mondom, aki még előtte van. Aztán kaptunk mindketten zsírban tocsogó pizzát, de ez itt most pozitívumként szerepel, nincs is szebb látvány a pizza tetején tócsákban megülő kolbászzsírnál. Ha valaki szeretne olyan pizzát enni, amitől egy valamirevaló olasz zokogva felrohanna egy hegyre csak azért, hogy aztán levesse magát, mert vastag tésztás, sok feltétes, kajakómát okoz, de viszont én például imádom, az egyen a Pesaroban. Adnak hozzá ketchupot is, ne legyenek kétségeitek. 

A házassági évfordulón kívül, túl vagyok még egy újabb fogkőleszedésen is, ahonnan rendkívül elégedetten távoztam, kivételesen ugyanis nem köptem ki egy liter vért a művelet alatt. Egészen furcsa élmény volt. A fogaim természetesen még mindig mozognak, sőt, emberünk ahhoz hasonlította a helyzetet, mikor egy karót akarsz kihúzni a földből, és ide-oda mozgatod az ügy érdekében, amitől előbb-utóbb az a karó kijön. Most akkor helyettesítsük be a fogaimat a karó helyébe, és kezdjünk el zokogni. A következő pár évben tehát mérhetetlen mennyiségű fájdalomban, és mérhetetlen mennyiségű pénz kiadásában lesz részem, míg el nem jutunk szép lassan a kivehető fogsorig, amivel majd csattogtatva riogatom az aprónépet. Remélhetőleg ez azért még jóval odébb van, hál istennek ma azért már léteznek jobbnál-jobb megoldások, amiket szépen sorban ki fogok próbálni, éljen.

Közeleg Pi és Odett nagy napja, amihez hamarosan megkezdem a nyolcszázhatvanhárom darab kókuszgolyó legyártását, ezt azért majd lefotózom, nehogy kimaradjatok belőle. Az iskolásokat is kezdem megszokni a buszon, bár a reggeli cuppogásos szexet még mindig nem jól tolerálom, borzasztó rettenetes vénasszony leszek, ma erősen gondolkodtam, hogy fejbe csapkodom őket az Elfújta a széllel, az úgyis van vagy öt kiló. Ezért lesz nekem amúgy meg gerincferdülésem, mert ilyeneket cipelek, de akkor sem adom meg magam az e-booknak, végül is még csak egészen enyhén dőlök jobb felé.