Ma sikeresen abszolváltam a hogyan nézzünk ki úgy, mint aki sárban dagonyázott dolgot, pedig nem is fesztiválon vagy disznóvágáson jártam. Egyszerűen csak a hosszú fehér vászonnadrágomban és papucsban indultam el otthonról, és sikerült a pesten esett három csepp esőből…

Iván mondta valamelyik este, hogy az én helyemben biztos, hogy írna egy titkos blogot is, ahol leírhatnám a legbensőbb titkaimat is meg gondolataimat meg minden ilyesmit. Ezen azóta elgondolkodtam, és több okot is találtam, hogy miért nem akarok én ilyet:Kizárólag olyan bejegyzések…

Mostanában szinte minden nap eljátszom azt a jelenetet, hogy piros a lámpa, ezért megállok és várom, hogy zöldre váltson, közben pedig meredten bambulom a kanyarodó út lámpáját, mert annyira okos vagyok, hogy ha az majd pirosra vált, akkor az enyém zöldre, tehát már mehetek is.…

Az van, hogy az Iván a hét mesterlövész egyikének leszármazottja. Vagy mind a hétnek egyszerre. Az alábbi fotón látható a bizonyíték. Ennyi csomó hasznos és nélkülözhetetlen dolgot lőtt nekem a céllövöldében:Tulajdonképpen ez a leglényegesebb esemény, már amiről készült…

A hétvégéről lesz fényképekkel tarkított beszámoló, lett volna már tegnap este is, ha nem lett volna meccs. Meg ha nem lennék annyira béna, hogy fogalmam sincs melyik az a zsinór amelyiknek az egyik végét a számítógépbe a másik végét a fényképezőbe dugva végrehajthatnám…