Lemondta a dj akit felkértünk az esküvőre, így ezúton felhívást intézek lelkes olvasóimhoz, hogy ha akad köztetek dj akinek minden vágya nekünk zenélni, az keressen bátran. Figyelembe véve, hogy nagyjából 17-en olvasnak, abból 10-et ismerek és egyik sem dj, ezért a maradék 7 emberben van minden reményem. Na jó, már küldtünk szét egy csomó árajánlat kérést, valamelyik biztosan bejön. De elég vicces dj nevek vannak időnként.

Rámpakolták ma reggel a holtert, most pont úgy nézek ki, mint aki az intenzívről szökött meg. Reggel ugyanis azt gondoltam, hogy rutinos lévén tudom, hogy mekkora v kivágás fér még bele úgy, hogy ne látszódjanak ki a tapaszok, de mégsem tudom. Tiszta tapasz vagyok. Más bajom asszem nincs most, attól eltekintve persze, hogy esik az eső, de ezt már viszonylag rezignáltan tűröm, káromkodni sincs kedvem. Lassan odáig jutok, hogy igazat kell adnom Nagyinak abban, hogy bezzeg az ő idejében nem volt ilyen, mert basszus még 10 évvel ezelőtt sem volt ilyen, tényleg. Azt az elméletét azért még nem tettem magamévá, miszerint ez az időjárás is annak a jele, hogy jön a világvége, mert lesújt ránk az ég, mert erkölcstelenek/hitetlenek/gonoszak vagyunk, és a sok multi meg a sok gyár is, borzasztó, hogy egyáltalán létezhet ilyesmi.  Az a szomorú, hogy ez nem csak az én 87 éves nagymamám elmélete, és nem is ő találta ki, hanem ezt sulykolják belé egész nap a Kossuth rádióból és a Katolikusból felváltva. Pont erre van szüksége a sok idős embernek, egy kis optimista, életigenlő felfogásra. Csak így tovább kedves szerkesztők.